2010. december 24., péntek

Neked szánva(L)

Nagyon nagyon régen nem írtam már, de most már végre ideje lenne pótolnom ezt a hiányosságot. Ez a blog már elég nagy múltra tekinthet vissza, hisz elég sokat megélt és elég sokat változtam azóta, hogy elkezdtem. Igaz, nem mindig írogattam bele gyakran és nem is hiszem, hogy nagyon sokan olvasnák, de nekem sokat jelent leírni az érzéseimet.
Majdnem egy hónapja történt velem egy csoda, amit eddig átoknak hittem, de most rájöttem, hogy nem csak az lehet, szerelmes lettem. Besétáltál az életembe és elloptad a szívem, csak úgy hirtelen, azt se tudom mikor történt, de a Tied lett és én nem kérem vissza. Vigyázz rá kérlek, mert nagyon sérülékeny és már sokan bántották. Szeretlek^^
Tegnap volt az a nap, amikor valami történt bennem. Koncerten, vagyis már inkább csak a kergessük az embereket rosszullétbe party részen, olyanokat mondtál nekem, amik az egész bensőmet megrengették. Hogy első percben belém szerettél, hogy én vagyok a jó az életedben és, hogy az után a szörnyű 5 hét után én vagyok az aki, úgy ahogy kikapart onnan. Megtudtam szeleteket a múltadból és ne félj, nem fogom itt közzétenni. Csak hiába hiszed magadról azt, hogy szar alak vagy, vagy hiheted azt, hogy azután, hogy többet tudok rólad kevésbé szeretlek, mert nem. Még jobban szeretlek, mint eddig, és nem tudom, hogy ez hogyan lehetséges, de így van. Te vagy a legeslegjobb dolog az életemben és nekem nem az a megtiszteltetés, hogy elmondtál dolgokat, hanem, hogy szeretsz. Ha olvasod ezt, akkor készülj fel, mert anyunak nagyon jó ötlete volt és ha nem mész bele, morcos leszek:D Na jó, ez fenyegető volt, de én nagyon szeretném^^ Annyi mindent le akartam még írni, de már nem is tudom mit, csak azt tudom, hogy az a szó, hogy Szeretlek! már nem elég arra, hogy kifejezzem, mit érzek, mert ez sokkal több és nem fér bele ebbe a pár betűbe.
Egy életen át^^ Ohh yeah(L)

2010. december 1., szerda

Ismétlés..

Mondják, hogy a történelem ismétli magát. Megint megtörtént...megint csak úgy...kilép az életemből. Csak tudnám miért..hogy mit tettem..de nem. ennyit se kaptam, hogy valami ok, legalább valami hazugság, hogy megnyugodjak. Valami!! De nem semmi. csak úgy eltűnik..és észre se veszi, mekkora űrt hagy...Ne tedd ezt velem....te voltál az, aki a barátom volt..és talán több is...de most elmész...mert elmúlt az érzés bennem..benned meg a barátság...ez a vétkem??

2010. november 18., csütörtök

Segreto

Segreto, secret azaz titok. "A titok az a halmazállapot, ami alkoholban oldódik." Mindenkinek vannak titkai, kinek nagyobbak, kinek kisebbek, van akinek nagy sötét, veszélyes és feledni való..van akinek csak apró dolgok. Mindenki más súlyúnak érzi, ez beállítottság függő. Nekem nem sok titkom van, maximum néha az érzéseim azok, amiket nem kötök az emberek orrára, de ez csak az adott pillanatban, vagy esetleg komolyabb esetben több ideig fontos. Az első lehetőségnél nem is számít igazán, de a második az már jobban, de ezek a fajta titkok tudják tönkretenni a barátságokat. Én két nagyon fontos barátságomat tettem tönkre és ez a hibám valószínűleg sokáig bennem fog élni..Két fontos személy, akik másképp segítették az életem..van pár külső szemlélő, aki szerint rontottak, de én örök hálával tartozom nekik és nagyon hiányoznak. Azok a spontán beszélgetések, lelkizések edzés helyett, vagy csak filmezés, partyzás, pasik miatti görcs és ahogy nyugtattuk egymást:) emlékek, amiket sohase fogok elfelejteni, még, ha súlyosan tönkre is tettem azt a csodát amit kaptam. Csajok, ha véletlen olvassátok és magatokra ismertek, hiányoztok! Egy elképesztő barom voltam és nektek hála végre rájöttem arra, hogy nem folytathatom így tovább, meg kell változni. Köszönök szépen mindent és mindig emlékezni fogok rátok!!

2010. október 30., szombat

Remek a részidő, futod a köröket, ha így megy, rekordok dőlnek
Talán tévedek, de végül a saját nagyravágyásod öl meg
Büszke vagy rá, hogy nem vagy annyira rosszul eleresztve
Pedig egy szalmaszálat sem raktál keresztbe

TALÁN NINCSEN MINDEN RENDBEN
TALÁN NEM DŐLNÉK MÉG HÁTRA
VAN, AMIT ÚGYSEM TUDSZ KIJÁTSZANI
MERT MINDENNEK VAN ÁRA
TALÁN TE SEM SZOPNÁL ANNYIT
HOGYHA HAGYNÁL TERET MÁSNAK
TUDOD, NEM CSAK TE ÉLSZ A FÖLDÖN
EZT VEDD JÓTANÁCSNAK

Rúgj hátba, érezzem, hogy itt vagy
Mielőtt a hited sarkonfordul és végleg itthagy
Mosolygok, ha úgy akarod, a falnak szegezve
Egy szánalmasnak örömet szerezve

Bárkivel, csak veled ne

TALÁN NINCSEN MINDEN RENDBEN
TALÁN NEM DŐLNÉK MÉG HÁTRA
VAN, AMIT ÚGYSEM TUDSZ KIJÁTSZANI
MERT MINDENNEK VAN ÁRA
TALÁN TE SEM SZOPNÁL ANNYIT
HOGYHA HAGYNÁL TERET MÁSNAK
TUDOD, NEM CSAK TE ÉLSZ A FÖLDÖN
EZT VEDD JÓTANÁCSNAK

NINCSEN MINDEN RENDBEN
TALÁN NEM DŐLNÉK MÉG HÁTRA
VAN, AMIT ÚGYSEM TUDSZ KIJÁTSZANI
MERT MINDENNEK VAN ÁRA
TALÁN TE SEM SZOPNÁL ANNYIT
HOGYHA HAGYNÁL TERET MÁSNAK
TUDOD, NEM CSAK TE ÉLSZ A FÖLDÖN!

Ez egy nagyon jó szám és az ilyen számok, mindig elgondolkoztatnak. Mai napom a döntések, remények, érzelem száguldások és változások napja volt. Eldöntöttem, hogy ha már mindenki erősnek tart, akkor ideje, hogy tényleg úgy is viselkedjek...és egy kis önbecsülést is kéne szereznem..de a legelső és a legfontosabb, hogy túllépjek a múlton. Értelmetlen régi sérelmeken rágódni.. Talán egyszer kiszabadulok az érzelmek bűvköréből, talán egyszer Ő is az enyém lesz, talán egyszer, talán elérem azt az állapotot amire vágyom. De addig is küzdeni, küzdeni kell!
Ki akartam próbálni új fajta verseket, kevésbé szókimondóakat és jobban titokzatosat. Írtam is egyet, ami nekem személy szerint tetszik, de én értem a lényegét, szavak mögött megbújó jelentést, ezért bemásolom és érdekel bárkinek a véleménye, akár jó akár rossz.

Fújja az ősz elhullajtott levelét kezembe,
kavargó színek, fény hatol a szívembe.
Küzd az árny dacosan, fojtón
sötétben tartson, tüzesen, forrón.
Virág éled a mélység markából,
szikra pattog az ősznek házából.
Fény árad a Nap sugarából,
hajtja a hideget lelkem viharából.
Ki fejti meg ezt a káoszt, Nem tudom,
de övé lesz a szívem, lelkem, csillagom.

Mostanában annyira, de annyira elkapott egy érzés, egy érzés, amikor tudod, hogy neked egy valami kell, de azt is érzed, hogy soha nem kapod meg. Ilyenkor annyira fáj, hogy üvöltenél, kiadnád magadból, de mégis csak belül, csendben tombolsz, vérzel, rázkódsz, szabadulni próbálsz, de hiába, mert fogva tart, nem enged, markába zár. Lehet ezt most kicsit értelmetlenül írtam le, de ezt érzem mostanában, ez kavarog bennem. Emlékképek amik feltörnek, a vágynak a képei, amik bárcsak lennének, egy hang, hogy MINEK SZERETED? MIÉRT NEM SZÁLSZ KI? de te is tudod, hogy úgyse menne..nélküle senki vagy..

2010. október 14., csütörtök

Instabil

Manapság már semmi se biztos, de most jelenleg az érzelmeim száguldanak fel-alá. Sose voltam annyira kiegyensúlyozott amennyire szerettem volna, sőt semennyire se. Mostanában valahogy mindent annyira rosszul veszek, talán a félelem, hogy megint mindent tönkreteszek. Nem akarom elveszíteni, elég jó akarok lenni hozzá, de néha úgy érzem, hogy nekem ez úgyse jön össze. Pillanatok alatt felvidít és szeretem, nagyon, elmondhatatlanul, de néha annyira senkinek érzem magamat. Egy szánalmas liba, aki mindig hiába küzd mások szeretetéért. Megint kijött rajtam a depresszió...de nem akarom, nem kell ez nekem. Küzdenem kell ellene, nem hagyhatom hogy megint eluralkodjon rajtam. Nem, nem és nem!!
Annyira szükségem lenne egy kicsi, csak egy icipici elismerésre. Csak egy kicsit arra, hogy valaki azt mondja nekem, hogy nem vagyok egy szánalmas, semmit se érő ribanc. Tényleg nem kéne sok, de azt se fogom megkapni, mert úgy látom nekem ez nem jár ki. Már semmi se sikerül, még a tanulás se, pedig abban mindig jó voltam, de valahogy még az se jön össze.. kezdek szétesni, de most nem fogom hagyni. KÜZDÖK! Nem esem vissza abba a régi állapotba..nem lehet, mert a végén örökre ott maradok....

2010. szeptember 28., kedd

Change

Durva, hogy mostanában mennyi minden milyen gyorsan változik. Az érzések, a vélemények, minden. Ami még tegnap fontos volt, már semmivé lett és ami máskor semmit se ért, előtérbe kerül, aki még tegnap a szerelmünk volt mára már közömbössé vált és abból lett szívünk értelme, akit tegnap még nem is ismertünk.
Csabi egyre jobban tornázza fel magát a szívemben, és mielőtt a fél humános osztály felhördül CSAK BARÁTKÉNT! Így ezzel most tisztáztam is a dolgot..a barátom, friends... olyan mintha a bátyám lenne..:D szóval örülnék ha abbahagynánk az utálkozást és a féltékenykedést, főleg ha semmi okunk nincs rá. Minden nap újabb és újabb embereket ismerek meg és ma végre sikerült Őt is, akit már annyira régen szerettem volna:$. Láttam többször is suliban és ohh:$ de nem tudtam róla semmit, aztán véletlen láttam facebookon (ezer hálám facebook(L)) és bejelöltem és dumáltunk, sokat és folyamatosan. Annyi mindenben egyetértünk és van amiben meg nem, de hát olyan mindig kell:D szóval igen, megint haladok a szerelem felé, azaz süllyedek a lejtőn. M1 már megint tönkre kell tennem magam, bár ha egy icipicit járhatnék vele, maga lenne a mennyország..na m1:D nem leszek szánalmas liba jah és nyugton fogok ülni a seggemen és VÁROK! mindketten a gyorsan kialakuló kapcsolatok ellen vagyunk, így eszembe se jut siettetni^^. Likeolta a képem (igen manapság ez a nagyszó, nem az ha jaj rámmosolygott, hanem jaj likeolt) és kérdeztem, hogy minek és mondta mer tetszik neki és az a legjobb és dumáltunk a profil képemről, h nekem az a kedvencem és így bújtatottan azt mondta h szép vagyok:$ höhö:D talán végre egyszer nekem is jó lesz és valaki nem csak szórakozásból fogja azt állítani hogy szeret..mert ugyebár erre is láttunk már példát.. nah m1 bizakodó és optimista leszek. hajráááéééén! előre a boldogság útján..:D

2010. szeptember 26., vasárnap

Mostanság

Kezdem megszokni a sulit, és egyre jobban szeretem. Pénteken rendbe hoztam magamban szinte mindent, Törpikeh lett az én bátyám, Mani csak egy barát, N pedig az akit mindig is szeretni fogok, de sose lesz az enyém, tehát az elérhetetlen szerelem. Egyre több embert próbálok meg megismerni a suliban, hátha találok valakit aki igazán jó barát^^. Majd kiderül mi lesz, de most jelenleg ok nélkül lebegek a boldogságban:D. Nem tudom mi ütött belém, ez emberek körülöttem mind megőrültek, egy csomóan szakítanak, és kevesebben de páran meg összejöttek, én meg itt köztük szingliként, aki egyiket se csinálja lebegek a boldogságban, bár tudom valami úgyis el fogja rontani. Túl szép, hogy igaz legyen:D. Most hogy ezeket leírtam, megyek is és énekelni fogok, mert nemtudom most ehez van kedvem. Énekelek, ha szomorú vagyok, énekelek ha boldog, ha mérges, ha nyugodt, énekelek mert szeretem és a zene az életem.