Mostanság

Kezdem megszokni a sulit, és egyre jobban szeretem. Pénteken rendbe hoztam magamban szinte mindent, Törpikeh lett az én bátyám, Mani csak egy barát, N pedig az akit mindig is szeretni fogok, de sose lesz az enyém, tehát az elérhetetlen szerelem. Egyre több embert próbálok meg megismerni a suliban, hátha találok valakit aki igazán jó barát^^. Majd kiderül mi lesz, de most jelenleg ok nélkül lebegek a boldogságban:D. Nem tudom mi ütött belém, ez emberek körülöttem mind megőrültek, egy csomóan szakítanak, és kevesebben de páran meg összejöttek, én meg itt köztük szingliként, aki egyiket se csinálja lebegek a boldogságban, bár tudom valami úgyis el fogja rontani. Túl szép, hogy igaz legyen:D. Most hogy ezeket leírtam, megyek is és énekelni fogok, mert nemtudom most ehez van kedvem. Énekelek, ha szomorú vagyok, énekelek ha boldog, ha mérges, ha nyugodt, énekelek mert szeretem és a zene az életem.