Change

Durva, hogy mostanában mennyi minden milyen gyorsan változik. Az érzések, a vélemények, minden. Ami még tegnap fontos volt, már semmivé lett és ami máskor semmit se ért, előtérbe kerül, aki még tegnap a szerelmünk volt mára már közömbössé vált és abból lett szívünk értelme, akit tegnap még nem is ismertünk.
Csabi egyre jobban tornázza fel magát a szívemben, és mielőtt a fél humános osztály felhördül CSAK BARÁTKÉNT! Így ezzel most tisztáztam is a dolgot..a barátom, friends... olyan mintha a bátyám lenne..:D szóval örülnék ha abbahagynánk az utálkozást és a féltékenykedést, főleg ha semmi okunk nincs rá. Minden nap újabb és újabb embereket ismerek meg és ma végre sikerült Őt is, akit már annyira régen szerettem volna:$. Láttam többször is suliban és ohh:$ de nem tudtam róla semmit, aztán véletlen láttam facebookon (ezer hálám facebook(L)) és bejelöltem és dumáltunk, sokat és folyamatosan. Annyi mindenben egyetértünk és van amiben meg nem, de hát olyan mindig kell:D szóval igen, megint haladok a szerelem felé, azaz süllyedek a lejtőn. M1 már megint tönkre kell tennem magam, bár ha egy icipicit járhatnék vele, maga lenne a mennyország..na m1:D nem leszek szánalmas liba jah és nyugton fogok ülni a seggemen és VÁROK! mindketten a gyorsan kialakuló kapcsolatok ellen vagyunk, így eszembe se jut siettetni^^. Likeolta a képem (igen manapság ez a nagyszó, nem az ha jaj rámmosolygott, hanem jaj likeolt) és kérdeztem, hogy minek és mondta mer tetszik neki és az a legjobb és dumáltunk a profil képemről, h nekem az a kedvencem és így bújtatottan azt mondta h szép vagyok:$ höhö:D talán végre egyszer nekem is jó lesz és valaki nem csak szórakozásból fogja azt állítani hogy szeret..mert ugyebár erre is láttunk már példát.. nah m1 bizakodó és optimista leszek. hajráááéééén! előre a boldogság útján..:D

Mostanság

Kezdem megszokni a sulit, és egyre jobban szeretem. Pénteken rendbe hoztam magamban szinte mindent, Törpikeh lett az én bátyám, Mani csak egy barát, N pedig az akit mindig is szeretni fogok, de sose lesz az enyém, tehát az elérhetetlen szerelem. Egyre több embert próbálok meg megismerni a suliban, hátha találok valakit aki igazán jó barát^^. Majd kiderül mi lesz, de most jelenleg ok nélkül lebegek a boldogságban:D. Nem tudom mi ütött belém, ez emberek körülöttem mind megőrültek, egy csomóan szakítanak, és kevesebben de páran meg összejöttek, én meg itt köztük szingliként, aki egyiket se csinálja lebegek a boldogságban, bár tudom valami úgyis el fogja rontani. Túl szép, hogy igaz legyen:D. Most hogy ezeket leírtam, megyek is és énekelni fogok, mert nemtudom most ehez van kedvem. Énekelek, ha szomorú vagyok, énekelek ha boldog, ha mérges, ha nyugodt, énekelek mert szeretem és a zene az életem.

Paranormal activity

Húgom látta és mondta, hogy neki nagyon tetszett, tehát úgy gondoltam, hogy én is megnézem. És hát, hogy nektek se legyen rossz, berakom ide az egész filmet^^:D



Jó szórakozást!:D

Szenvedély...

A szenvedély szó, olaszul passione, az ami nagyjából jellemezhet engem. Általában a legtöbb dologban szenvedélyesen tudok viselkedni, érezni. Én érezni is erősebben tudok mint mások általában, szeretni, utálni, de még leszarni valakit is.. Néha úgy érzem ezek irányítják az életemet..sokszor próbálok uralkodni magamon, hogy ne hirtelen felindultságból ordítsam le valaki fejét és hogy néha ne önzőségből legyek képes rávenni valakit arra ami neki rossz...Hiába tudom, hogy hülyeség amit csinálok, annyira, de annyira elveszet vagyok nélküle, hogy az már szörnyű. Szeretem és utálok elbúcsúzni...minden búcsúzásnál elvisz belőlem egy darabot..a végére el fogok fogyni..tudom, hogy ez már kimeríti a szánalmas fogalmát, vagyis a legtöbb ember szerint, de azoknak üzenem, egy napra bújjanak a bőrőmbe és ha megtapasztalták jobban együtt fognak érezni velem;) Szóval csak ennyit akartam most kora reggel kiadni magamból:D

teljesen padlón..

megint elértem arra szintre, hogy már semmi sem érdekel, újra kezdek magamba fordulni és újra meg kell válnom valakitől, aki nagyon fontos számomra. Miért ál az életem egyfolytában búcsúzásokból, szenvedésből. Egy ember van, aki fel tud vidítani, de ő se lehet mindig mellettem, sőt alig van..hisz neki is van élete és annak nem sok köze van az enyémhez, az ő szemszögéből legalábbis. Jóban vagyunk, de nem mindig tudunk beszélni. Szeretem és ő az aki amikor totál szét vagyok esve is fel tud vidítani, elég ha látom, ha köszönünk (puszival, ami uhh:D). Van, aki azt szeretné, ha járnánk és őszintén én is szeretném, de ő nem hiszem. és annyira féltek mindent ami most van, még ha nem is ez minden amire vágyom, akkor is több mint a semmi és nem szeretném elveszíteni. Nem rég óta ismerem, sőt igazából, ha úgy vesszük nem is ismerem igazán, de tudom, hogy szeretem és idővel úgyis jobban megismerem. Annyira kétségbeesett vagyok és azt se tudom mivan. Beteg vagyok..lelkileg-fizikailag egyaránt.

" Ha már nincs tovább, ha nincs már több, egy lap őrzi emlékül mit is rejt a köd"

Mai napon, olyen nem tudom milyen volt. Többször elmentünk egymás mellett N-nel de egyszer se köszönt egyikünk sem..én nem erőltetem magam rá...egyik ilyen után majdnem elsírtam magam, de szerencsére sikerült visszatartani a könnyeket. Nekem szar ez így, de túl leszek rajta..majd..egyszer..hát jó barát voltál..örülök, hogy ismertelek..
C ma uhh:D nagyon elmebuggyant volt:D kaja szünetben leültem oszitársaimhoz, én rajzoltam ők meg ettek:D és elötte 2-szer láttam C-t:D egyszer csak a zöld lábát:D egyszer meg ahogy ment le a lépcsőn:D de mindig felszívódott..:S Ésés rajzközben felnéztem és ő is evett:D és engem nézett és integettem neki, majd folytattam dolgomat:D majd leléptem onnan, mert zavart az a moslék:DD és épp elöttem ment és amikor ment fel a lépcsőn észrevett és bevárt:D letette a cuccát, majd így megkérdezte, hogy felkísérjen-e:D énmeg igent mondtam:D azt fogta magát és leült, de előszőr nem tudtam hova lett:D azt megláttam amint a széken ül 2 cm-re tőlem:D szerencsétlen vagyok:D azt leültem mellé, dumáltunk, odajött az egyik srác:D szal így dumálgattunk, majd becsöngettek:D azt egyszerre végeztünk és így állok és kerestem Manit(nem találtam meg=(), azt jön mellettem és így öklével úgy tett mintha megütne és vmi hülye hangot adott ki:D mondom kösz:D azt elindultam haza fele és láttam h ottvannak:D azt odamentem hozzá meg 1 sráchoz dumáltunk (meg khm:D azér mentem oda, de ez nem publikus:D). Azt elköszöntünk és hazajöttem:D. Föcin meg egyik csaj így odaszól, mi van bejön a Csabi?:D én meg így ránézek:D mondom nem:D erre elkezdi, de helyes ugye?:D mondom igen:D nah abba az apró titokban beavatok mindenkit, hogy nem mondtam igazat:D de segáz:D max nem tudja meg a magánéletem és az érzelmeim apró részleteit:D így járt, de már kezdem úgy érezni, h kerítőnőset játszik:DD
Nah ennyi, nem sokára meek Annával rockyra:D ők megnézik én meg visszaviszem a ruhát:D

Szar indulás, jó folytatás:D

Elég szarul kezdődött a napom, szokásos fejfájással és hányingerrel kelltem..mint mostanában mindig. De aztán kiderült, hogy elmarad az utolsó két órám és olaszon se csináltunk semmit, így csak egy matekom, egy tesim és egy infóm volt ma:D és nem sokára megyek haza. N újra hozzámszólt:D igaz, csak annyit, hogy köszönt, de több mint a semmi:D meg C-vel is dumáltunk:D és Bogi fura dolgokat kérdezett, pontosabban h mióta vagyok ilyen jóban C-vel..mondtam h nem rég óta, mondta h ja jó, mert nézte a komikat facebookon és h azt hitte, már régóta ismerjük egymást..azt megkérdezte: "és bejösz neki vagy mi van?" :DD szép is lenne..:D
gázos, h hm finoman szólva kezdek túl sokat érezni..és ez szánalmas..már azon kapom magam h a száját bámulom és azon filózom h mi lenne ha lekapnám..über szánalom..

Szar kedv a köbön...

Mai napom hát úgy rendesen fos volt...Fájt a fejem+hányinger..egyik szünetben már a falat kapartam úgy fájt, de Eszter tűr..mint tudjuk;). Már rettegek, attól hogy két ember egymás szájából kilógva kell-e látnom, attól, hogy N újra becsajozik..igen, tudom kicsit korai lenne, hisz csak tegnap lett szabad, amitől sokkos állapotba is kerültem és majdnem leestem a székről...de már beszélni se tudok vele:S a csajok meg körbe veszik...Juhéé...tanulság: ne a suli legismertebb és leghelyesebb pasija jöjjön be...pff..nah igen, menő..azt végre már elkezdtünk volna beszélni erre a fál osztály odajön, hogy jaj mittomén...uhh majdnem felrúgtam őket...ő meg gondolom azt hitte, hogy felesleges és lelépett...többet nem is volt lehetőségem beszélni vele...kösz csajok..télleg...uhh de kedvem volt felrúgni őket... De C-vel legalább beszéltünk, mer reggel álltam egyik csajjal és jött ő is és odajött beszélni:D meg 3 puszival köszöntem és így néz rám, megszólal: három?:D mondom így jött na:D elkezdi jah, hogy fogyjon, mi?:D Zsófi meg, hogy Manival kavartam-e táborban, ugye?Oo mondom hát fogjuk rá:D nem volt az igazán kavarás:D és megszólal, hogy nem akarom-e folytatni, mer h az oszitársa és szólhat az érdekemben...mondom nem kösz..:D azt ott hagytam:D.
Amikor hazajöttem, meg persze Anna rámhagyta a kutyát...uhh akkor nagyon kiakadtam...de levittem persze...mert én tűrök...de kitudja meddig...
Nah megyek és a leckémmel töltöm a csodás perceimet..Juhééé...-.-:D

Children Of Distance - Kedves Naplóm [ dalszöveggel ]

Ez a szám nagyon megmozgatott itt belül, nem tudom miért..

Empty...

Sokan azzal jönnek, hogy kiraknák magukra a megtelt táblát, én ezzel ellentétben, azt raknám ki, hogy kiürült. Olyan szinten nem maradt bennem semmi, hogy az hihetetlen, most épp azzal foglalatoskodom, hogy szép sorban visszatöltögessem magamba...

Elmesélem száműzetésem napjait is:
Szerda este, persze szakadó esőben rohangáltunk és egy blúz volt rajtam a kabátomat meg a fejem fölött tartottam, esernyőként. Ennek hála megfáztam, de nagyon aranyosan. Csütörtökön aludtam és mindenféle hülyeséggel szórakoztattam magam, majd pénteken jött ki rajtam igazán a betegség, majd szétrobbant a fejem, meg minden. Szombat elég lassan telt, de este végre gép elé ülhettem és visszatérhettem az életbe..úgyahogy, mert még mindig szarul vagyok.
C szingli, csakhogy ezt így megtudjam 3 nap kihagyással, és h kiakadhassak, xnek meg bejön y és x-t nem utálhatom meg, mer nem, y meg az a személy aki régen a mindent jelentette számomra..nah menőő, mi? Szép lesz, ha ezek összejönnek itt nekem, azt ezt fogom bámulni..uff...
Jó, mondjuk ne siránkozzak, ha én választottam magamnak a szingliséget, de akkoris, miért kell erről nekem tudnom és egyáltalán miért? Persze, már régebben is tudtam, hogy így lesz. M1....mindenki boldog, Eszter tűr...ez a szokás;)

Miért nem maradhatott minden így ahogy volt?
Miért tettem tönkre azt ami jó volt?
Miért jártattam én a számat, minek vallottam szerelmet?
Miért nem tartottam titokban az érzelmeimet?

Miért romlik el minden egy pillanat alatt?
Miért rontom el a pillanataimat?
Miért szeretem én Őt ennyire nagyon?
Hogy az érzés belülről szétrágjon?

Kell nekem ez az átkozott szerelem?
Hogy küzdjek érte míg ő nem?
Hamis illúziókba próbáljam rángatni magam,
hogy lehet egyszer több annál ami most van.

De nem lehet és nem is lesz,
hisz ehez két ember szükséges
hiába szeretem minden porcikámmal
ha ő meg nem érez így irántam.

Szeretlek!Szeretlek!Szeretlek édes!
Nem tudom máshogy mondani, hogy értsed,
nekem nem kell más, csak téged akarlak
hogy ölelj és érezzem ajkad,
hogy egyszer mond énis úgy kellek neked,
ahogy halnak a víz, és te hiányzol nekem.

Ez nagyon régi, de ez emlékeztet arra, hogy miért is maradok szingli, miért is nem leszek szerelmes..eddig megy, bár mostanában kezd egy kicsit a nehezemre esni. m1...
Majd lesz valahogy.

....=/már megint én vagyok a hülye...

Mert végül mindennek ez lesz a vége, hisz ki más hibás mindenért, ha nem én. Miért is fontos számomra egy barátság? Ja télleg bocsi, hogy megpróbáltam, hogy azt hittem számíthat az egész bármit, de látom megint csak az álmaimat kergettem. Mert ilyenkor látom, hogy nem maradt senkim, mert örüljek, hogy csak néha beszélünk azt annyi..Hát köszönöm tényleg. Nikivel mondjuk még most is meg tudunk mindent beszélni, de vele meg kevés időnk van egymásra, túl kevés. Zitával nem tudom mi lett, egyszerűen leszar engem... Norbi is el van havazva mindennel, azt ennyi, vége nincs senkim. Maradhatok egyedül és már barátaim sincsenek, egy ember nincs akinek ideje lenne rám. Vágom, mindenkinek fontos a jövője, mert nekem is, de azért tényleg elég rosszul esik, hogy már megint ennyit érek. Lehet, hogy Evelinnel csúfos kudarcba fulladt a barátságunk, de akkoriban legalább úgy éreztem, hogy van valakim, nagyon sok időt töltöttünk ketten, meg hármasban Nikivel és akkor sose volt hiányom. Sose éreztem úgy, hogy egy barátom se maradt. Most meg mindenkivel eltávolodtunk és még így is hogy fuldoklom az ismerősökben, még így sincs senki, aki kitöltené ezt az űrt. Szóval megint magamra maradok, hogy egyedül oldhassak meg mindent, egyedül kell kimásznom ebből is.

Simple Plan - No Love Lyrics