Végre kezdem úgy érezni minden a helyére kerül. Szerelmes vagyok és viszont szeretnek, vannak barátaim akiket bár ki kell rángatni a depiből mégis a barátaim. És akire azt hittem nem fog összejönni a barátság lehet, hogy mégis. Bízom benne. Csak ne értené félre a szándékaimat. Én nem a legjobb barátja akarok lenni, egyszerűen kell egy fiú aki néha megmondja mit teszek. Csak szeretném ha elrugdosna a helyes irányba, aztán, h mennyire leszünk haverok kialakul. De elöbb meg akarok ismerni alaposan, mert nem akarok megint csalódni.
Új mániámmá vált, h éjjszakánként elalvás elött a telefonomba a jegyzetekhez írok egy kevesett. Már elég sok van, de ami elalvás elött foglalkoztat megmarad. Csak senki ne találja meg és olvassa el.
Van aki szerint rámenős vagyok. Nem. Nem vagyok az max kurwa perverz. Msn-en vagy amikor írok szabadabb vagyok... Letudom írni amit érzek. Szóban nem állok oda és sírom el a bánatom..Inkább magamba fojtom. Azt mondják ez nem jó. De van aki szerint a magadban tartott köny nélküli fájdalom nagyobb mint amit elsírsz.
Hát nem tudom. Van amikor és van akinek kedvem van elsírni mert megért, de van akinek nincs köze hozzá van amikor nem akarom és van akinél félek elmondani mert félek, h elrontom a nagyon kezdeti barátságunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése